Magyarország címere
1876-ban Magyarországon átszervezték a vármegyéket. A változás leginkább Erdélyt érintette, ahol megszüntették a középkori eredetű székely-és szász székeket. Maros-Torda vármegyét a korábbi Torda vármegye és Marosszék területéből alakították ki. A székelyek többi része Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyékben éltek.
 |
| Erdélyi vármegyék |
 |
| Maros-Torda vármegye Magyarországon belül |
Maros-Torda vármegye székhelye Marosvásárhelyen volt. A következő nagyobb települések tartoztak hozzá: Szászrégen, Nyárádszereda, Szováta, Toplica (kezdetben ez volt a neve, csak később magyarosították Maroshévízre). A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. A lakosság közel többsége magyar anyanyelvű volt. Szomszédos vármegyék voltak: Beszterce-Naszód vármegye,Csík és Udvarhely vármegyék, Kis-Küküllő vármegye, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
A mai Maros megyéhez tartozó Dicsőszentmárton Erdély legkisebb vármegyéjének, Kis-Küküllő vármegyének a székhelye volt, Segesvár pedig Nagy-Küküllő vármegyének. Ludas pedig Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
 |
| Székhelye Dicsőszentmárton |
 |
| Székhelye: Segesvár |
 |
| Kékkel a horvát vármegyéket lehet látni. Ha összehasonlítod ezt a Horvátországot a maival, láthatsz némi különbséget. Ez azért van, mert a többségében horvátok által lakott Dalmácia nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához tartozott. |
 |
| A horvát vármegyék horvátul |
