A Magyarország lakóssága nem csak etnikai szempontból rendkívül színes, hanem vallási szempontból is.
Magyarország lakosságának közel fele katolikus vallású volt, ők az ország nyugati felében alkottak abszolút többséget. Ez azért van mert a keleti felében, sok román, szerb és ruszin élt, akik nem katolikusok voltak. De a magyarok között is sok volt a református, az erdélyi szászok pedig evangélikusok voltak.
Magyarországon a románok és a szerbek voltak ortodox vallásúak. Ennek megfelelően az ortodoxok száma különösen magas volt Erdélyben, Bihar és Arad vármegyékben, a Bánságban (Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyékben), Horvátországban.
Reformátusok főleg a magyarok voltak. Abszolút többségben voltak a reformátusok Debrecenben és Marosvásárhelyen.
A görök-katolikusok többsége a románok és ruszinok (ukránok) közül került ki.
Az evangélikusok többsége német és szlovák volt.
A zsidók a lakósság közel öt százalékát alkották, számuk inkább az északi - különösen az észak-keleti - vármegyékben volt magasabb. A zsidók egy jelentős része városban élt, és magar anyanyelvűnek vallották magukat. A nagyobb városok közül húsz százalék fölött volt a zsidók aránya Budapesten és Nagyváradon.
