 |
| A két nagy hegylánc a Kárpátok és az Alpok Európa mai térképén |
Monarchia legjelentősebb hegyei az Alpok és a Kárpátok voltak.
Az Alpok
 |
| a Brenner-hágón keresztül vezető út Tirolban (Ötz-völgyi-Alpok) |
- a legmagasabb, négyezer méternél magasabb csúcsok, ugyan a Nyugati Alpokban vannak, melyek a Monarchia határain kívül estek, bőven akadtak háromezer méternél magasabb csúcsok a Keleti Alpokban, zömmel a mai Ausztria területén, például a Magas-Tauernben (németül Hohe Tauern).
A Kárpátok
Egybefüggő hegylánc, mely teljes egészében a Monarchia területéhez tartozott. A Gerlachfalvi-csúcs 2655 m a legmagasabb pontja, a Magas-Tátrában található. (az egykori Szepes vármegye területén volt, ma Szlovákiához tartozik).
A hegyek sok esetben természetes határt képeztek pl. a Monarchia és Románia között (Kárpátok), a Monarchia és a Német Birodalom között (Szudéták).
A Romániával közös határ egy szakasza a Kárpátokkal Orsovától a Nagy Sándor csúcsig (Nemere-hegység)
"Ojtozi szoros, hazánknak egyik nevezetes hegyszorosa, mely Háromszék vármegyéből a Berecki-havasokon keresztül Romániába nyílik. A szoros a Berecktől ÉK-re emelkedő Magyaros-hegyen túl kezdődik, ahol a Mosát hegy tövében fakadó Ojtoz patak eddigi D-É-i irányát ÉK-ire változtatva, szűk s tekervényes völgyön rohan Sósmező felé. A szoros D-i részén, az ojtozi telepen volt azelőtt a határvám, mely újabban a román határon fekvő Sósmezőre helyeztetett át". (Pallas Nagy Lexikona)
A Szudéták egykor a Német Birodalom és a Monarchia határán voltak, ma Csehország és Lengyelország határán. Szudétákhoz tartozó Óriás-hegységből ered az Elba folyó (nemetül Elbe)
Német Birodalom (lila) és az Osztrák-Magyar Monarchia közös határának egy szakasza, a határ mindkét oldalán német helységnevekkel.
